Ízelítő Kelet-Szicíliából

Látvány Taorminából dél felé nézve






Szicília. A “kő, amibe belerúg a csizma”. Erről, a kis szigetről fog szólni ez a cikk, annak is a keleti oldaláról, ahol nemrég egy hetet tölthettem el. A "bázis" Catania volt, de tettem néhány kirándulást a szomszéd városokba is. Lesz majd részletesebb leírás is az egyes helyszínekről, most csak egy gyors összegzés kedvcsinálónak. Lássuk, hova lehet eljutni másfél órán belül saját autó nélkül is, ha épp erre fúj a szél benneteket.










- CATANIA -


Ide érkezik a Wizz gépe Catania Fontanarossa repülőtérre, alig 5 km-re a várostól. Bevállalósabb nomádok sétálhatnak is, de 20 percenként jár az Alibusz 4 euróért, ez egyből a belvárosba visz. Szállást is érdemes központi helyen foglalni, mivel a hőség miatt itt késő éjszaka is még zajlik az élet, ne kelljen mediterrán borgőzösen buszra szállni az éjszakai hazajutáshoz.

Piazza Duomo, tulajdonképpen a főtér a városban
A városka leghíresebb látványossága egyértelműen a Dóm. A hányatott történelmének köszönhetően (hol a görögök, hol a rómaiak, hol az Afrikából érkezők foglalták el a szigetet) sok stílusban maradtak fenn romok az ókorból. Hatalmas római kori színház a város közepén, ahol ma is tartanak előadásokat? Rotunda? Romok a föld alatt a vie Etnea közepén? Európa legősibb Benedek rendi monostora? Ezeket mind megtaláhatjuk a városban sétányi távolságra egymástól.
Ha pedig kellőképpen kitikkadtunk a sok sétától, bármely sarkon egy lelkes “buongiorno/buona sera” (jó napot/jó estét) invitálással hívnak be egy kellemes vacsorára és néhány pohár borra. Az aperitifet ne feledjétek, egy kis kedvcsináló Aperol-spritz, mellé néhány falat pisztácia-pestoval megkent kenyér (szigorúan Brontéból) előételnek és máris tökéletesen elsajátítottuk a dél-olasz konyha élvezetének alapjait.
Nyáron a hőségben két strand is várja a csobbanni vágyókat: a La Playa homokos “igazi” tengerpartjával, valamint az Etna tengeri lábánál lévő fekete vulkáni hamu/homokkal borított strand a különlegességre vágyóknak.

Giradino Bellini, a 18. században épült park, botanikus kert egy része
Na de lépjünk ki Cataniából, nézzük, mi az, amit akár egy napos csillagtúra jelleggel is lehet teljesíteni.
  

- ETNA -

A város közvetlenül az Etna lábánál terül el. Helyijáratos busz csak egy van 8:15-kor az AST busztársaság jóvoltából, 16:20-kor indul vissza (kb 8 euró a retúrjegy), érdemes elérni, különben drága lesz a hazafele. Ha még nem jártál vulkánon és Szicíliába tévedsz, kötelező programként ajánlom és mindenképpen teljes napot rászánva. Figyelem! Túra/kényelmes cipő és meleg öltözet/széldzseki kötelező kellék indulásnál. Nem mindenki fut össze egy jó fej orosz fickóval, aki kölcsönadja a sajátját :) Hogy befizetsz-e egy túrára a hegyen, vagy csak magad indulsz neki a fekete kopárságnak, már rád bízom. Arról, hogy nekem mit sikerült művelnem teljes felkészületlenséggel, ebben a cikkben olvashatsz.  

A kép egy kisebb, öreg és inaktív kráter szélén készült, innen még majd' egy km a szintkülönbség a vulkán tetejéig, füstöt okádó kráterekig

- TAORMINA -

Ha megkérdezel bárkit Cataniában, hogy hova érdemes elutazni egy napos kirándulásra, szinte biztosan rávágja, hogy Taormina.  Az út tömegközlekedéssel egy-másfél óra (észak felé a parton). Én (óránkénti helyközi) busszal érkeztem, a kisváros szélére 8 eurós retúrjeggyel. 3 óra alatt épp csak végigrohanni-fényképezni volt időm. Itt is van egy római kori színház, hatalmas és híres, Etnával a háttérben. Csinos kis sétáló utcák, csinos színes házakkal fel-le kanyarogva a hegyoldalon; telezsúfolva szuvenír boltokkal, kedves mosolyú olasz pincér fiúkkal, akik invitálón mosolyognak egy ital felé intve fejükkel. Az árak persze a túlzsúfolt-turistásodásnak megfelelően alakulnak. Ha vonattal érkeznénk, jelentős szintkülönbséggel a tengerparton szállnánk ki a vagonból, legyen nálad sok ivóvíz, ha innen kaptatnál fel a hegyre. Ha inkább csak egy tengerparti sétára vágysz, többek között itt található az Isola Bella sziget, minden képeslap fő attrakciója, ha szárazon nem is, de gyalog megközelíthetőnek tűnt a partról.  

Felmásztam a hegyen amíg tudtam, a látvány fentről lélegzetelállító. Még citromfák is vannak!

Isola Bella, egy gyönyörű kis sziget, amely (lentről) gyalogszerrel megközelíthető


- SZIRAKÚZA -

Másfél óra helyközi busszal, 9 euróért megfordulunk. A változatosság kedvéért itt is van egy színház, de ez már talán görög stílusban épült (végül ide nem jutottam el). Bejártam viszont keresztül-kasul Ortygiát, a “sziget-a-szigetbent”. Ha voltak romantikus elképzeléseim, hogy milyen lehet Szicília; a látvány, a hangok, az érzések, az illatok, ez a kis néhány négyzetkm-es csoda adta meg. Szűk, kanyargós utcák világos, homokszínű házakkal, hatalmas növényekkel vagy kis asztalos, hívogató Trattoriákkal (étterem); utca zenészek felhangzó muzsikája, készülő pizza illata, a mediterrán nyugalom felhőtlen nevetése. Amikor pedig a tengerpartra érünk: kristálytiszta azúrkék víz, néhány méteres éles fallal a város pereme alatt, néhány eltévedt sirály és a végtelen kékség.  

Szirakúzán belül Ortygia szigetének déli szeglete. Világos homokszínek, kék tenger.

Szicíliai tartózkodásom búcsúétkezése a szirakúzai Dóm téren: Bruschetta és napsütés.


- ACI CASTELLO ÉS ACITREZZA -

A végére hagytam az abszolút kedvencemet: ez a két csodálatos hely egymástól néhány km-re, mindössze 10 percre északra fekszik Cataniától, tulajdonképpen a külvárosként/elővárosként hozzá tartozik. Egy hétköznap délután munka után Vespával érkeztem meg egy Couchsurfingen megismert helyi arccal. Végtelen nyugalom, tengeri sós szél, naplemente ezüstös holdkeltével vegyítve. Aci Castello egy elhagyatott középkori vár, amely körül végigsétálva a kiülepedett sós sziklákon végtelen nyugalom fog megszállni, bármi is járt addig a fejedben. A parton persze felkészültek az éhes csavargókra is, néhány elszórt pálmafa alatt a végtelen kékségre néző terasznál kínálják az aperitifet.

Aci Castello kastélyát tengerszinten ilyen sziklák veszik körül, melyeken körbe lehet sétálni a várat - és végtelen tengermorajlós nyugalomra lelni.

Aci Castello, a középkori kastély
Acitrezza pedig…. A leglélegzetelállítóbb (van ilyen szó?) hely volt, ahol eddig jártam valaha. A tengerből kisebb hegy méretű sziklák merednek égnek, amelyet a legenda szerint a Küklopsz hajított oda menekültében. Mögötte a telihold kelt fel éppen, érthető módon vonzva a fotósokat a partra aznap este. Nem tudom megfelelően szavakba önteni a látványt, álljon hát itt két kép, amelyek ha teljesen nem is, talán azért valamit visszaadnak a káprázatból.

Acitrezza és telihold

Acitrezza, panorámakép.

Ha jártatok már errefelé, mit ajánlanátok még, mi a kedvenc helyetek?