2015 nyarán egy barátnőmmel fogtuk a hátizsákunkat és útnak indultunk egy szép nyári napon. Közel két hetet töltöttünk stoppolással Észak-Európa felé. Budapestről indulva 12 nap alatt összesen több mint 3500 km-t tettünk meg, 35 autóban ültünk, 3 várost jártunk be. Hostelben csak a végén aludtunk két éjszakát, egyébként teljesen random helyeken merültünk álomba: benzinkút mellett, híd alatt a tengerparton, reptéren, ahol épp sikerült. Erről mesélek most részletesebben, időrendben. Csak azt sajnálom, hogy több mint fél év távlatából állok neki ezt írásban is megfogalmazni.
Több mint (részemről legalábbis) fél évnyi tervezgetés előzte meg ezt az akciót. Megbarátkoztatni a családomat a gondolattal, hogy nem viccből akarok nekivágni a hüvelykujjammal a világnak, beszerezni sok kis apró hasznos dolgot, na meg persze felkészíteni magam lelkileg is az útra. Hiszen ha valaki a közelünkből azzal az ötlettel állna elő, hogy "akkor én most fogom a hátizsákom, és megyek stoppal", kinek nem az az első gondolata, hogy "de hát bántani fognak, kirabolni, megerőszakolni" stb. Lányként hatványozottan. Két lány együtt? Végképp...
A lelki előkészületek során rengeteg cikket elolvastam a témában (pl. női stopposokról egy egész cikk sorozatot), nagyon sok utazós blogra akadtam és rájöttem, hogy talán egyáltalán nem is olyan szokatlan ez a műfaj, mint azt sokan elsőre gondolnánk. Ha ők megtehetik, akkor én miért ne? Mit tudnak többet mint én tudnék? Nekem miért ne menne? Kényelmetlen lesz? Biztosan. Persze, hogy fárasztó sokat aludni a csupasz földön, de megvan ennek is a maga szépsége. Hogy nem tudom hol ér majd a sötétedés, amikor már inkább megpihennék, hogy nem tudom fog-e esni az eső, felvesznek-e, mennyi ideig maradok egy helyen segítőkész emberekre várva...
 |
| Itt még a buszra várok Budaörs felé |
Nekiindultunk hát egy augusztusi reggelen (inkább délelőttön, lusták voltunk felkelni), először kimentünk Budaörsre, még betoltunk egy kiadós hamburgert, majd átbattyogtunk a szemközti benzinkúthoz és felmutattuk a hüvelykujjunkat. Néhányszor tíz perc, és már meg is állt az első autó. Juhú! Most jön aztán csak az izgalom!
Volt nálunk egy lapozhatós Európa térkép, azon mindig tudtuk mutatni (még akkor is ha épp nem volt közös nyelv), hogy hova szeretnénk eljutni vagy legalább melyik irányba elindulni. Rögtön a harmadik stopp Győr után egy német rendszámú jól szituált idősödő házaspár volt, akinek a kérdésére, hogy merre megyünk sikerült azt felelnem, hogy: "Prágába.... vagy Münchenbe". Ki is nevetett rögtön az úriember, hogy tudom-e, hogy a kettő egészen más irányba van. Ekkor még nem tudtuk ugyanis, hogy ragaszkodunk-e az eredeti tervhez, miszerint Osloba szeretnénk eljutni végül Prágán keresztül, vagy pedig ha München felé vesznek fel, akár még Belgium is lehet belőle.
 |
| Nem túl izgalmas helyszín ugyan, de első stoppos első éjszakához? |
A 30 éve Németországban élő egyébként magyar pár épp Münchenbe tartott vissza, elvittek hát. Kiderült, hogy a férfi is stoppolt korábban sokat, még néhány éve is megkísérelt Magyarországra stoppal jönni, mikor a felesége itt volt, hogy ne két autóval kelljen visszamenni, de (talán a kora miatt) nem akarták felvenni. Végül egy menetrend szerinti busz sofőrje hozta el néhány euró fejében. München előtt az utolsó benzinkúton kérésünkre kitettek minket, ekkor már bőven sötét volt. Mindössze két hátizsák (egy 60 és egy 40 literes) és egy sátor volt nálunk, vacsorának 2 kg kenyér, 2 rúd kolbásszal és némi zöldség - ebből ha úgy adódik az út, pár napig el tudunk éldegélni amíg a következő emberi árú boltba jutunk, lehetőleg nem egy benzinkúton.
 |
| Első éjszaka a kis domboldalban, a benzinkút és panzió mellett közvetlenül. |
München előtt ért hát az első éjszaka, ahol is alvásra alkalmas helyet kellett találni. Sátrat ha nem volt muszáj nem állítottunk, hiszen csak feltűnők leszünk vele. Ha nem esik az eső, akkor teljesen jó a szabad ég alatt is nyáron (5 csillag helyett ötmillió :). Itt volt egy kis jajveszékelés részemről, semmi sem tűnt elég jónak, pedig pár héttel előtte direkt elmentünk a Balatonra is stoppolni, hogy kipróbáljam az éjszakázást is. Végül egy domboldalban a benzinkúttól nem messze pont kényelmes volt az a néhány fűcsomó, így hát egy szál hálózsákban, bakancson és hátizsákon fekve hajtottuk álomra a fejünket.
 |
| #nofilter - a telefonom kamerája lehet furcsa de valóban ilyen volt a reggel |
Ébresztőre nem volt szükség, a napsugarak keltettek. Felkeltünk, megkávéztunk a szomszéd panzióban, majd kiálltunk "a háromszöghöz", hogy továbbinduljunk.
 |
| A tökéletes helyszín, a majdnem tökéletes póz :) |