Már egy hónapja, hogy megérkeztem... de hova, hogyan is és miért pontosan?
Sydneyben több, mint fél évet töltöttem aktív munkakereséssel nem is teljesen sikertelenül: szám szerint 15 különböző munkahelyen/projektben dolgoztam ez alatt az alig több mint hat hónap alatt. Nem kevés, ugye? Mondjuk én az elejétől kezdve megelégedtem volna egy darab (stabil) hellyel. Ennyi idő és váltás és folyamatos bizonytalanság elég volt ahhoz, hogy végül leüljek magammal megbeszélni, hogyan tovább. Van még kb 5 hónapom a vízumból. Maradhatok Sydneyben - valószínűleg ugyanilyen nem túl rossz de nem is stabil körülményekkel -, mehetek egy másik nagyvárosba ugyanígy próbálkozni, vagy pedig kitalálok magamnak valami újat.
 |
| Birsbane-ben még kimaxoltam a #magasélet-et, a 47. emeleten sikerült Airbnb-t foglalni. Méltó lezárása volt ez a több mint fél év nagyvárosi életnek. |
Mivel még nem vagyok 30 éves, így lehetőségem van a vízum hosszabbítására. Ehhez 88 napot, vagyis három hónapot kell ledolgozni vendéglátásban vagy farmon a Baktérítőtől északra. (Azóta ez változott kicsit, de amikor én nekiindultam még így volt.)
Bár eleve nem saját ötlet volt ez az egész Ausztrália, ez nem jelenti azt, hogy nem szándékozom kihozni belőle amit csak lehet. Hosszas mérlegelés, mindenféle rém- és sikertörténet meghallgatása után végül úgy döntöttem nekivágok: megpróbálom megcsinálni ezt a 88 napot. Egyrészt, mert így a következő 4 évben ott lesz a lehetőség, hogy visszajöjjek még egy évre, másrészt talán ha sikerül stabil munkát szerezni, akkor félre is tudok tenni egy kis pénzt mialatt kigondolom, hogyan tovább.
 |
| Cairnsbe pihenni és munkát keresni érkeztem - mint a mellékelt ábra mutatja, mindkettő sikerült és végre kipróbáltam a függőágyat |
Innentől ahogy láttam két lehetőségem van: vagy nekiállok magamtól keresni munkát faluban/városban/facebookon/bárhol, vagy keresek valakit, akinek ez a dolga és az ő segítségét kérem. A farmot előre kizártam a magam részéről (különben is mit keresek pókfóbiával Ausztráliában), maradt tehát a vendéglátás.
Ha magam keresek munkát, egyrészt macera végigjárni egy csomó helyet és kvázi tapasztalat nélkül kopogtatni, bekönyörögni magam valahova, hogy talán esetleg behívjanak egy próbanapra - amit nem kell kifizetniük - majd elküldjenek utána. Valamint ha városban vagyok, akkor ott kell szállásra, kajára költeni, meg még ki tudja milyen izgalmas dolgok jönnek majd szembe, ami pénzbe kerül.
 |
| Mindenféle furcsa szerzettel lehet találkozni, de a gekkók legalább az aranyosak közé tartoznak. És NAGYON vicces hangjuk van. |
"Jó de hát ilyen az élet, hogy fizeted a lakást, ételt meg amit akarsz.... nem?"
Nos, az a jó ebben a hatalmas kontinensben, hogy itt most számomra nem ez volt az egyetlen lehetőség. Van ugyanis ez az úgynevezett "remote area". Hiába egy hatalmas sivatag a kontinens nagy része, élnek ott is emberek: akár faluban, akár csak ún. roadhouse-okban, ami egy szem ház/szállás/kocsma/benzinkút az út mentén, akár 6 óra autóútra a legközelebbi lakott településtől. True story, keress csak rá a Crossing Inn Hotelre Western Australiaban. Mondjuk itt pont van egy kis helyi reptér, de ugye, hogy a semmi közepén van? (Ez lett volna az egyik lehetőségem.)
Ezekre a helyekre mindig kell a munkaerő, és backpackerként egy 3-4 hónapos szerződés pont mindkét fél számára kedvező: a helynek erre az időre lesz stabil munkaerője az összes pozícióra egyszerre (all rounder= főz, mosogat, takarít, felszolgál, pultozik), én pedig mivel a semmi közepén vagyok, nem tudom elkölteni a pénzt amit megkeresek.
Végül úgy döntöttem a második lehetőséget próbálom meg. Regisztráltam is gyorsan egy fejvadász cégnél (MLKA Recruitement) valamint írtam Ezzynek, "mindenki ausztrál anyukájának", egy Cairnsben élő nőnek aki szintén ezzel foglalkozik (két ismerősömnek már talált is helyet és pár hónapja én is találkoztam vele), hogy helyet keresek. Sydney elhagyása után eltöltöttem egy hetet Brisbane-ben turistáskodás céllal, ekkor kezdtem el ezt is szervezni online. Egy hét után vasárnap este pedig elrepültem Cairnsbe, hogy Ezzyvel személyesen is tudjak beszélni, valamint körülnézzek, hátha szembe jön valami jó lehetőség a városban. Na meg persze az Észak-Queenslandi napsütés sem volt elhanyagolható tényező a 10 hónap tél után :)
 |
| Nem egy hagyományos szálloda, ilyen idilli környezetben különálló szobák. A bokrok között pedig rengeteg kedves kis zöld pillangó lakik. Meg néhány kígyó és pók ¯\_(ツ)_/¯ |
Biztos voltam benne, hogyha ráfekszem a témára, akkor végül fogok találni megfelelő helyet, ahol le tudom dolgozni amit le kell, de hogy ilyen gördülékenyen, azt álmomban nem gondoltam volna. Cairnsbe érkezés utáni hétfőm arról szólt, hogy felváltva telefonálgattam a két recruiterrel illetve a kontakjaival, kedden délután pedig meg is volt az aláírt szerződésem: all rounder leszek egy - világtól nem túl elzárt, de azért eléggé a semmi közepén lévő - helyen. A hely ahol vagyok, Nebo falutól 10 km-re északra van egy útelágazásnál, egy szálláshely/benzinkút/bár komplexum. Hatan vagyunk backpackerek, mint pár havonta cserélődő munkaerő, kb 10 állandó alkalmazott és kb 400 vendéget tudunk fogadni. A közelben bányák, gyárak vannak, tehát lényegében munkásoknak biztosítunk szállást, néha egy-egy eltévedt utazó is beesik.
 |
| A hely ahova kerültem. Eddig csak egy kígyóval találkoztam, de az kifejezetten aranyos, olyan 10 centis volt. Meg egy egy méteres levedlett kígyóbőrt is találtunk a recepció előtt, szóval mama is erre lakik valahol. |
Mint mondtam, kedden alá is írtam minden papírt, meg is szerveztem gyorsan mindent, már csak el kellett jutnom ide. Ez két napi út ha tömegközlekedéssel akarom megtenni (Ausztrália csak nyomokban tartalmaz tömegközlekedést - de legalább van), autóval egyébként 9-10 óra, kb 800 km. A legközelebbi "nagyvárostól" Mackaytől kb egy óra autóútra vagyunk a kontinens belseje felé. Még indulás előtt adtam magamnak két napot Cairnsben, ellátogattam Kurandába koalát nyöszmörgetni, meg beszereztem minden szükséges dolgot felkészülve a következő három hónapra.
Na meg mivel egy volt egyetemi gólyám épp előtte héten érkezett Townsville-be, megálltam ott is egy napra és tudtunk találkozni - azért ezt a gólyatáborban 5 éve nem gondolta volna egyikünk sem szerintem :D
 |
| Townsville: óceánpart és pálmafák, a kedvenc látványom még utoljára. A háttérben a Magnetic Island, ahol élnek vadon koalák, oda nem tudtam elmenni, úgyhogy határozottan el kell még ide látogatnom a jövőben. |
Vasárnap délutánra végül megérkeztem Neboba, ahol azóta is dolgozom. A heti minimum 40 óra (ami a vízumhosszabbításhoz szükséges) garantálva van, de a gyakorlatban inkább 60-65 órát dolgoztunk hetente, egy szabadnappal. Akár reggel 4-től. Aki kicsit is ismer tudja, hogy mennyire nem vagyok egy pacsirta, hát pedig itt 4:10-kor már vígan sütögetem a bacon-egg-muffinokat :D A munkaköröm all rounder, főzés, konyha, takarítás, pultozás és vendégek kiszolgálása egyaránt a feladatom. Fárasztónak fárasztó - napi 10-11 óra talpon állás és rohangálás kinek ne lenne az, főleg szakadatlan 40-45 fokban (a környéken az utóbbi pár hétben vagy bozóttűz, vagy irtózatos esőzés volt..).
 |
| ...hogy mit csinálok munkaidőben? Például ezt. |
Itt az ausztrál mentalitást, miszerint ha nincs autód nem is vagy ember most már én is érzem a bőrömön. Nem, nincs autóm, így erre a 3-4 hónapra tulajdonképpen be vagyok zárva erre a fél km2-re. De tudod mit? Nem bánom. Sőt, élvezem! Nincs más dolgom, mint tenni amit mondanak és közben szabadon gondolkozni azon, hogy mit is kezdjek magammal majd, ha itt végeztem.
Na és legalább megtanulok rendesen ausztrálul, mert hogy itt senki nem beszél angolul, az is biztos :D
Keep posted, to be continued :)
 |
| Nebo |